Ezt a dalt arról a pillanatról írtam, mikor először szeretsz bele valakibe - a lehetőségekről, a gondolkodásról a különböző utakról ahogy történni tudna az egész. 

Egyike a kedvenc dalaimnak az albumról, mert pontosan olyan kaotikusan hangzik, mint amilyen szétesve én éreztem magam az írása közben. Arról szól, hogy a csalódtam önmagamban, hiszen most itt vagyok összetört szívvel és mikor először megláttam a fiút, már akkor tudtam hogy ez lesz, hiszen láttam a vörös zászlókat, mégis belementem, így a szégyen az enyém. 

Nagyon nehéz volt megírni, mivel rengeteg időbe telt átszűrni mindent, amit el akartam mondani ebben a dalban, anélkül, hogy egy 10 perces szám jött volna létre, hiszen azt nem lehet rárakni egy albumra. 

Számomra a 22.életévem volt az eddigi legjobb az életemben. (...) Még mindig nem tudsz semmit, de azt már legalább tudod, hogy nem tudsz. Elég idős vagy, hogy elkezd tervezni az életedet, de még elég fiatal vagy, hogy tud mennyi megválaszolatlan kérdés áll még előtted. Ez az egész egy gondtalan érzést idéz, aminek az alapja határozatlanság és félelem. Ez 22 annyi mindenre megtanított.